A minap kismama barátnőm aggódva mesélte, bár anyatejen nőtt fel 8 hónapos koráig fia, most, hogy már nem szopik, a tejet semmilyen formában nem kéri. Más gyermek, - vagy akár felnőtt – a halas ételeknek már a hallatán is megborzong. Ez vajon az ember természetes reakciója volna az un. ételallergia ellen vagy valami más. Egyáltalán, mi is az az ételallergia, mitől van az, hogy az egyik embernek a tejtől, a másiknak a lisztes ételektől – és még sorolhatnánk az ételek listáját, – kisebb-nagyobb allergiás tünetei jelentkeznek. Kérdéseinket dr. Barna Mária professzor asszony válaszolta meg.

- Mi az eredendő oka az ételallergiának?

- A táplálékallergia a táplálék, vagy a táplálék-összetevők által kiváltott specifikus, reprodukálható "advers", azaz az átlagostól eltérő, váratlan tünetegyüttes, amelyben kóros immunológiai reakciók mutathatók ki. Az ételallergia oka tehát az, hogy az allergén hatására az immunrendszer kórosan és fokozott mértékben aktiválódik.

- Mennyire jellemző betegség ez gyermekkorban, illetve a felnőttek körében?

- A kérdés nem életkor-specifikus. Sajnos az ételallergiában szenvedő betegek száma fokozatosan emelkedik. Az allergiás megbetegedések kialakulását környezeti hatások is befolyásolják, elősegítik vagy késleltetik az allergia felszínre jutását az atópiás egyénben. (Atópiának az allergiára való öröklött hajlamot nevezzük.) Ha az egyik szülő atópiás a születendő gyermek kockázata 20-35%, 2-3 szorosa a negatív családi anamnézisűek allergia kockázatának, ha mindkét szülő atópiás, akkor négy-ötszörösre nő a kockázat.

- Milyen szerepe van a különféle tartósítószereknek, adalék-anyagoknak az ételallergia kialakulásában?

- Gyakorlatilag minden élelmiszer, vagy élelmiszer-összetevő kiválthat allergiát. Magyarországon a tej és a tojás okozza a legtöbb allergiás megbetegedést, de természetesen előidézésükben szerepet játszhatnak az élelmiszerek feldolgozásánál és tartósításánál használt eljárások is.

- Fentiek ismeretében nevezhető-e korunk betegségének az ételallergia?

- Sajnos egyre több ún. civilizációs betegséggel kell számolnunk, ebbe a körbe sorolható az ételallergia is.

- Megelőzhető-e az ételallergia egészségesebb étrenddel, életmóddal, és ha igen, mi ajánlható?

- Az allergia öröklött és környezeti hatásokra alakul ki. A táplálékallergia kezelése, a tünetek kialakulásának a megelőzése abból áll, hogy a kérdéses komponenst egyszerűen kizárjuk az étrendből. Az allergén-komponenseket nem tartalmazó élelmiszerek kiválasztásához nyújtanak segítséget az Allergia Adatbank által kiadott élelmiszer-listák.
Védekezni lehet és kell a következő módszerekkel, természetesen a felsorolás nem teljes.
Csökkenteni kell a környezetben a potenciális allergéneket:
- a dohányzás,
- a lakáson belüli állattartás,
- a padlószőnyeg használatának mellőzésével,
- a légkondicionáló berendezés mikrobiológiai tisztaságának ellenőrzésével

A születendő gyermek, ill. a csecsemő védelmében:
- a várandós anya egészséges életmódjával /pl.: dohányzás mellőzése/,
- a környezeti allergizáló tényezők kiiktatásával,
- a csecsemők szoptatásával,
- a szoptató anya megfelelő étrendjével (a szoptató anya étrendjében kerülje azokat ételeket, amelyek gyakran váltanak ki allergiás reakciót - tej, tojás, mogyoró, dió, hal, kagyló, citrusfélék, búza, marhahús, csirke, és amire az előző gyermeke allergiás. Étrendjének összeállításnál vigyázni kell, hogy a megszorítás ellenére megfelelő legyen a szoptató anya tápanyag ellátottsága /fehérje, kalcium, B-vitamin csoport stb./ Az alkoholos italok közül elsősorban a vörösbort kerülje. A szoptató anya diétája késlelteti az allergiás tünetek jelentkezését, és lényegesen csökkenti azok súlyosságát.)

Gyermekkorban a következő preventív megoldások ajánlhatóak:
- hat hónapos korig kizárólagos anyatejtáplálás javasolt,
- a leválasztásra 6 hónapos kor előtt ne kerüljön sor,
- a gyermek egy éves korig ne kapjon tejet, tojást, halat, csokoládét, citrusféléket és olyan ételt, amely a testvérének panaszt okozott,
- ha kevés az anyatej, vagy nincs anyatej: hypoallergén (HA) tápszer a megfelelő
- csökkenteni kell a környezetben a potenciális allergéneket és az allergiás reakciót kiváltó faktorok a jelenlétét.
- védeni kell az infekcióktól (hasmenés, RS-vírus fertőzés) Ha valamilyen fertőzésben szenved a csecsemő, a valamennyi szóba jöhető allergizáló tényezőt minimumra kell csökkenteni
- halasztható műtéteket 1 éves kor után, s lehetőleg ne pollen-szezonban végezzük
- kerülni kell minden életkorban, de csecsemőkorban különösen a felesleges antibiotikus kezelést.

- Melyek az ételallergia jellemző tünetei?

- A táplálékallergia nagy „imitátor”. Kiválthat gyomor-bélrendszeri, légzőszervi, bőr, vérképzőszervi, idegrendszeri stb. tüneteket, ezek alapján azonban csak a szakorvos képes eldönteni, hogy az adott esetben ételallergiáról van-e szó.

- Beszélhetünk-e enyhébb, illetve súlyosabb fokú ételallergiáról?

- Természetesen, az egyes esetek súlyossága különböző. Az allergiás tünetek jelentkezhetnek akut és krónikus formában. A tünetek sokszor halmozottan jelentkeznek, de lehetnek nagyon diszkrétek is; ráadásul ugyanazon betegen a korral változhatnak.

- Miért fontos ez a megkülönböztetés?

- Gyors típusú reakciónál percek alatt (1 órán belül) kialakulhatnak a tünetek. Pl.: földimogyoró allergiában percek alatt életveszélyes állapotba kerülhet a beteg.

- Mi az ún. keresztreakció?

- Különböző táplálékok azonos allergéneket, vagy allergén-kötőhelyeket tartalmaznak. Ez az oka annak, hogy pl.: a tejfehérje-allergiában a marhaszőr is tüneteket okoz.

- Hogyan történik az ételallergiában szenvedők kezelése?

- A táplálékallergia terápiája a tüneteket kiváltó allergének elkerüléséből áll. Az allergének elkerülése egyszerűnek tűnik: pl.: a tehéntej-allergiás egyén ne fogyasszon tejet, vagy tejterméket, a tojás-allergiában szenvedő pedig ne egyen tojást. A gyakorlatban ilyen étrendet nagyon nehéz betartani, mert ezek az élelmi anyagok más élelmiszerekben is előfordulnak, mint összetevők és rejtett formában való jelenlétükkel számolni kell. Ha alapvető élelmiszereket kell kizárni az étrendből, fennáll valamilyen tápanyaghiány kialakulásának a veszélye. Nem elég tehát csak arról beszélni, mit kell elhagyni az étrendből, hanem azt is meg kell mondani, hogy helyette mit fogyaszthat az érintett egyén.

Összefoglalva tehát a tüneteket kiváltó élelmiszer teljes mellőzése szükséges. Ma már rendelet írja elő az élelmiszereken az allergén komponensek feltüntetését. A jelölésre természetesen csak csomagolt élelmiszereken van mód. Teljes biztonságot csak a jelölés, illetve az Allergia Adatbank által évente kiadott, kibővített allergén-mentes élelmiszerek listája együttesen jelenthet. A regisztrált élelmiszerek listája (tejcukor-, tejfehérje-, gluten-, szója-, tojás-, földimogyoró-, azoszínezékek-, benzoesav és származékai-, kéndioxid és származékaitól mentes) megkönnyíti az allergiás fogyasztó élelmiszerválasztását, hiszen füzetenként több mint 400 termék közül választhat.

Tisztekt Professzor Asszony! Köszönjük az interjút.

A cikk egy korábbi interjú szerkesztett változata, amellyel a nemrég elhunyt Dr. Barna Mária Professzor Asszony emlékének adózunk.
Az interjút készítette: Offenbeckné dr. Sólyi Ilona